Nézz szembe a ténnyel, haver: nem ismerjük őket.
Te sem ismered őket, akármit gondolsz is. Hiába láttad a felvételeket a Vörös Tükörről, hiába etettek éveken át a Mayerling-elmélet népszerû feldologozásaival, a lényegrõl továbbra sincs fogalmad.

Nézz szembe a ténnyel, haver: nem ismerjük őket.
Te sem ismered őket, akármit gondolsz is. Hiába láttad a felvételeket a Vörös Tükörről, hiába etettek éveken át a Mayerling-elmélet népszerû feldologozásaival, a lényegrõl továbbra sincs fogalmad.
1625 április havának első hétfőjén Meung neves városa, a Rózsa regénye szerzőjének szülőhelye, olyan tökéletes zűrzavar képét mutatta, mintha a hugenották itt akarnának második La Rochelle-t rendezni. Több polgár, amikor látta, hogy az asszonyok a Fő utca felé menekülnek, és hallotta, hogy a gyerekek a házak ajtóiban óbégatnak, sebtében páncéljába bújt, és muskétával vagy alabárddal [...]
Hét álmodó ember.
Igaz, egyikük sem hivatásos. Azokat jobban fizetik, és, mint befutott sztárokat, többre is becsülik. Mint mi mindannyian, ők is erőszak és kényszer hatása nélkül álmodnak.
Aznap Miss Somers főzte meg a teát. Miss Somers volt a legújabb és legügyetlenebb gépírónő. Túl volt már első ifjúságán, jámbor, szorongó arca akár egy birkáé. A teavíz nem forrt még egészen, amikor Somers kisasszony felöntötte a teát, csakhogy szegény jó Somers kisasszony sosem volt benne egészen bizonyos, mikor is forr a teavíz. Somers kisasszony [...]
Mrs. McGillicuddy pihegve döcögött végig a peronon, a bőröndjét cipelő hordár nyomában. Mrs. McGillicuddy alacsony volt és kövér, a hordár viszont magas, és nagyon hosszú léptekkel haladt. Ezenfelül Mrs. McGillicuddyt a rengeteg csomag, az egész napos karácsonyi bevásárlás eredménye is akadályozta a mozgásban. A verseny kettőjük között éppen ezért egyenlőtlen volt, a hordár már a [...]
Az ablak polarizált domború üvegén át Nagy-Tampa úgy nézett ki, mintha egy akvárium fenekén terült volna el. A megkapó látvány sosem maradt hatástalan Kettrickre, s miért is maradt volna? Keményen megdolgozott érte.
Az irodájának elvileg nem lett volna szabad léteznie. A szakértők évek óta azt károgták, hogy minden, a part nagyjából fél kilométeres sávján belül épült [...]
Az ablak polarizált domború üvegén át Nagy-Tampa úgy nézett ki, mintha egy akvárium fenekén terült volna el. A megkapó látvány sosem maradt hatástalan Kettrickre, s miért is maradt volna? Keményen megdolgozott érte.
Az irodájának elvileg nem lett volna szabad léteznie. A szakértők évek óta azt károgták, hogy minden, a part nagyjából fél kilométeres sávján belül épült [...]
Most aztán meglesz a valódi karácsonyi történet! Tulajdonképpen már két évvel ezelőtt meg akartam írni; aztán tavaly okvetlenül. De ahogyan az már lenni szokott, mindig közbejött valami.
Az Arrakisra való elindulás előtti héten, amikor már szinte elviselhetetlen őrjöngéssé fokozódott az utolsó napok sürgése-forgása, egy vénasszony jött látogatóba a fiú, Paul anyjához.
Hogy az elején kezdjem, Marley halott volt. Ehhez nem fér semmi kétség. Halotti bizonyítványát szabályszerűen aláírta a pap, az anyakönyvvezető és a halottkém,.sőt, mint gyászoló, maga Scrooge is. Amit pedig Scrooge jónak lát aláírni, az úgy is van – ezt mindenki tudja róla az üzleti életben. Az öreg Marley tehát halott volt, mint a kapufélfa.
A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején.
– Ne higgyétek, hogy ilyesmin élek – hallotta Case, ahogy átfurakodott a Chat ajtaját körülvevő tömegen. – Csak engem is elkapott ez a szörnyű, járványos droghiány!
Kiskirályság történetéből alig néhány töredék maradt fenn; de hála a véletlennek, eredetéről ránk maradt egy beszámoló – vagyis hogy inkább monda, mint beszámoló; csupa csoda; nyilván utólag, különféle forrásokból szerkesztették össze, s nem higgadt krónikákból, hanem népszerű históriás énekekből merít, amelyekre szerzője nemegyszer hivatkozik is.
Derült, hideg áprilisi nap volt, az órák éppen tizenhármat ütöttek. Winston Smith, állát leszegve, gyorsan besurrant a Győzelem-tömb üvegajtaján, hogy megszabaduljon a gonosz széltől. De nem tudott olyan gyorsan besurranni, hogy ne törjön be vele együtt egy kavicsos porörvény.
Az 1865. évi orkán – Vészkiáltások a levegőben – Léggömböt sodor a forgószél – A léggömb burka fölhasad – Ameddig a szem ellát: mindenütt tenger… – A léghajó öt utasa – Mi történt a léghajó gondolájában? – Part a láthatáron! – A dráma végkifejlete
Éppen hét óra volt, jó meleg este borult a Szioni-dombokra; Farkas apó felébredt nappali álmából, vakarózott, ásítozott, s egymás után nyújtogatta ki mancsait, hogy az álmosságot kirázza belőlük. Farkas anyó úgy hevert, hogy nagy szürke orrát keresztülfektette négy hancúrozó, visítozó kölykén. A hold beragyogott a barlang száján, ahol a farkascsalád lakott.
Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejéről talapjáig, négymértföldnyi messzeségben; kétoldalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister: a Duna.
A Holtak Szószólója egy regény folytatása, de nem annak készült – és önnek sem kell így olvasnia. Megírása közben egész végig az a szándék vezérelt, hogy képes legyen egyedül is megállni a helyét, hogy ön akkor is megértse, ha esetleg nem olvasta a Végjátékot (Ender’s Game). Valójában az agyamban ez a “valódi” könyv; ha nem [...]
Nézze, Péter, maga olyan értelmes — a lány felkelt az alacsony heverőről, amely nyomban felemelkedett és belesüllyedt a falba —, nem tudom, hogyan is mondjam el magának — zavartan elmosolyodott. —Adjon egy cigarettát.
Mélyen leszívta a füstöt. Sötétbarna szemét kutatón szegezte Péter arcára. Két-három másodperc telt el így csendben, amelyet csupán a motorok távoli, alig hallható [...]
Nincsenek kezdetek. Nincsen első pillanat; nincs olyan szó vagy hely, amely ennek a történetnek vagy általában egy történetnek az egyetlen lehetséges kiindulópontja lehetne. A szálak mindig összefonódnak egy korábbi történet szálaival és az azt megelőző történetekével; bár, ahogy az elbeszélő hangja háttérbe szorul, a kapcsolódások egyre bizonytalanabbnak tűnnek, mert minden kor a saját ábrázatához igazítja [...]
Bill sohasem döbbent rá, hogy a szex volt az oka mindennek. Ha a nap aznap reggel nem perzselt volna oly melegen a Phigerirsadon II rézszínű egén, és ha ő nem pillantotta volna meg a patakban fürdőző Inga-Maria Calyphiga tejfehér és terebélyes hátsó részét, több figyelmet fordíthatott volna a szántásra, mint a heteroszexualitás égető szükségére, és [...]