
A románok mindig is jó bútorokat késztettek. Persze, ezt ne úgy képzeljük el, hogy Erdélyben kézigyaluval jönnek világra a gyerekek, inkább adott a jó minőségű és olcsó fa, az évszázadok során kialakult a technológia és nem szégyelltek anyagot is tenni a végtermékbe.
Ilyen például a Nevada szekrénysor, ami kellően gömbölyödik és nem olyan gagyin ismétlődő eszterga-motívumokat illesztettek rá, mint egyes magyar “koloniál” versenytársakra. Népszerű volt tehát a román bútor, sőt, látom a túlélést – fejlődést is a klasszikus vonalvezetésű termékekben. Például ebben:

Nekem túl kicsi volt az élettér, hogy komolyabb szerszámokra beruházzak és hobbi szinten űzzem a bútor- vagy bármilyen más készítést, így csak bútorlapokból fabrikáltam garzonomba túlélőbútorzatot, persze fekete színben. A depresszión túl szépérzékemet sem fejlesztette a sok derékszög.
A természetben ritka a kockaság, ezért természetes vonzódásunk mondjuk az S60-asok iránt természeti múltunkból fakadó, genetikai adottság. Az elfek biztosan Volvóval járnának. Vannak aztán arányszámok, melyek alkalmazása megnyugtató és természetes aurát sugároz, ebből alakult ki az aranymetszés tudománya. „A bűvös arányszám a 0,618. Az esztétikai tökéletesség, a formai szépség, a lehető legnagyobb harmónia numerikus kifejezése, az aranymetszés arányszáma.”
Legutóbb egy harmonikus beépített szekrényt igyekeztem összeütni a hálószobába. Maga a feladat nem kihívás, hiszen alkatrészeinek 70 százalékát a készen kapható ajtók teszik ki. Feladat biztosítani a frontfelület esztétikáját és a vázszerkezet többé-kevésbé stabilitását, hogy ne omoljon össze önnön tömegétől. Elkészítésének összekevert fázisait ebben a postban megtekinthetitek, ha gondoljátok.

Most azonban egy sokkal pénz- és időigényesebb vállalkozásba fogok, leendő konyhánkat kell bebútorozni. Szeretnénk, ha nem dobozstílusban rendeződne be a helyiség, a közművek elhelyezkedéséhez illene (víz, csatorna, ablaknyílás, fűtőtest) és még anyagi csődbe sem juttatna.
Lehetőségek: 75-100 ezer forint folyóméterenként a kisipari – egyedi konyha, vagy olcsó MDF panelházi bútorok, esetleg előre gyártott, szintén MDF ajtólapok segítségével saját tervezés per előállítás. Az első kettő számba sem jöhet, a saját gyártás viszont már eljutott a tervezés és anyaglista összeállításáig.
Leselejtezett könyvespolc-rendszerünk ad annyi alapanyagot, ami a belsejére és hátfalára elegendő, illeszkedik a meglévő jellegzetességekhez méreteiben és színének – mart ajtóinak köszönhetően még egy kis ívelés is felfedezhető benne. A megvalósítás költsége és minősége már elgondolkodtatóbb szempont. 11-17000 Ft /m2 – től kapható MDF ajtó, körívben mart díszítéssel. Illusztrációként: ilyen ajtókra gondoltam:

Elég sivár felületet nyújt, mivel spórolásiból üveges ajtót nem terveztem (és hogy ne látsszon a belső, fekete polc színe). Azonban valahol az óvatos gyanakvás és a gyermekkori szorongások önbizalomhiánya miatt egy vékonyka kis hang baljós ómeneket suttogott a fülembe az ötlet megfoganása óta, hogy kompromisszumok árán fog ez csak megvalósulni és még lesznek problémák a méretre vágás, illesztés munkafázisában. Aztán tegnap épp az Express.hu hirdetőt böngésztem, mikor megláttam egy komplett Nevada étkezőt hirdetni barátságos áron.Ezt:

Mivel nekünk is ilyen van és leendő étkezőnk egyben egy hatalmas előszoba, sok-sok ajtóval (ezért nem lenne hova tenni az összes részegységét), felötlött a gondolat, hogy ebből a két, összesen 12 részes garnitúrából készítek egy szekrénysort. Meg kell magasítani és munkalappal ellátni, majd beépíteni a villanytűzhelyet.
Ezek a munkák messze nem kívánnak annyi szerszámot, anyagot és szakértelmet, mint az előbb ismertetett módszerek, melye legolcsóbb anyagokkal számolva 115, illetve 232 ezer forintot kóstálnak munkalap nélkül, illetve a saját készítésű verzióba nincs beleszámolva a relatív munkaköltség.

És még esetlegesen rondára vagy elbaltázottra sikerül (Murphy génekkel születtem, a számtani – mértani törvények meglepő módon viselkednek, ha szerszámot ragadok, főleg fűrészt és vonalzót. Elsősorban a párhuzamosok tulajdonságai, valamint az összeadás-kivonás műveletek relativitása képesek módosulni környezetemben).
Nos, ezzel szemben szállítással együtt 45000-ért megvettem (szállítás május elején) a vadnyugati hangzású szekrénysort és kb. 13-25.000 forintnyi munkalap per kiegészítő beruházással lesz egy csinos, ívelt és nagy tárolókapacitású konyhabútorunk.

Mindezt a prozsekt beharangozása mellett tanulságként írtam le, miszerint néha nincsenek hatalmas különbségek egy vadonatúj és egy jó állapotú használt bármi között (azért vannak határok, például a használt alsóneműig süllyedve, bár Amadeáét, hehe, még felpróbálnám, ha rám jönne).
Szerintem lesz még néhány szavam az árcsökkentési lehetőségekhez későbbiekben, mert kézenfekvő, hogy nem az OBI-ban látott árak a legolcsóbbak az építőanyagok – szerszámok terén, vagy ha igen, akkor ne várj el tőlük sokat minőségben. Vékony határvonalak választják el a minőség / ár / hozzáférhetőség kontrasztjait. Erről legközelebb.
14 hozzászólás
Hozzászólások RSS TrackBack Identifier URI
Szólj hozzá





















Mi a francért van nekem ilyen jó fantáziám… elképzeltem a Dokit a legkedvesebb fehérneműimben jajjistenem hihihihi
Egyébként gratulálok, nagyon szép darab. Néhány éve mi is vadásztunk konyhabútort, és a legtöbb, ami elfogadható árfekvésben van, semmilyen és totál egy kaptafára megy.
Amúgy én az ilyen régi vacakokért vagyok oda:
http://ropcsillag.freeblog.hu/files/sziiineeees.jpg
Meg csináltam egy postot, amit agyonzsúfoltam képekkel, hogy milyennek képzelem el a “ha nagy leszek”-otthonomat
Dr. Stein: Még mielőtt a végére értem volna, a címkéket látva terveztem a kérdést, hogy szintén OBIasztalos-e vagy? (Ééérted: hobbiasztalos OBI deszkákból.)
Én is ott vettem az utóbbi években, mert nem fabrikáltam túl sok mindent, és elég komoly a kínálatuk, de ettől függetlenül nagyon nem vagyok elégedett az ár/érték aránnyal (a poszt végében tehát egyetértünk), nagyon drágának tartom a deszkáikat, ahhoz képest pedig nem hibátlanok, lakkozottak satöbbi. 85 rugó már nem lájtos beruházás, főleg, hogy költözni készülsz, a beépített szekrény pedig a következő tulajé lesz hamarosan.
IKEA konyhabútoron nem gondolkodtál? Ugyan a Fight Club eléggé megtépázta a szememben a márkát, ettől függetlenül nagyon népszerű (lásd TC és titkolt barátnője újabb posztjait). Talán azért, mert olcsó, talán azért, mert menőséget sugároz, mint a Mac – nem tudom, nem jártam után.
Hahó! Az OBI egy kényszer-kényelmi megoldás, itt van tőlünk 10 percnyire. Mikor aztán az összeállított gardrób-alkatrészcsomagot pakoltuk fel a kisteherre, a szállítási vállalkozó megjegyezte, ennél vannak olcsóbb helyek is. És tényleg. Viszont van egy kritikus tömeg, melynél alacsonyabb áron keresni valamit, azt jelenti, hogy többe kerül az utazás, mint megvenni és hazatolni biciklin.
Járólapot, csempét inkább rendelek a neten, mert eléggé elszálltak az áraik, ajtót viszont akár újat is kifoghatsz a neten, 30%-al olcsóbban, apróhirdetésben.
Az IKEA katalógusra egyetlen pillantást elég volt vetni. Sem árban, sem stílusban nem nyerő.
Dehogy lesz a következő tulajé (főleg, hogy állami lakás)… Ahogy mondtam, a gardrób csak egy ajtókkal ellátott frontfelület, a belső váz mélysége tetszés szerint változtatható vagy kibontható. Ez most jól jön, mert kompromisszumot kellett kötni és csak 30 centi mély jelenleg, ami megduplázódik új helyén.
Szia Amadea! Vagány a szekrény, de még vagányabb a csizma az oldalánál. No, irány a meló, brühühü
nohát, nagy szellemek ha találkoznak. én a következő hétvégén (vagy a következő négy hétvégén, majd meglátjuk) építek beépített szekrényt, csak nagyobbat, több munkával és anyázással. egy hétig terveztem, aztán rajzoltam és számoltam, a végén már annyira belemerültem, hogy azt is megterveztem, hogy lehet a legoptimálisabban felvágni úgy a bútorlap-táblákat, hogy a legjobban jöjjek ki anyagilag. aztán amikor elvittem a faárus fószernek, le se szarta, milyen pöpecül elterveztem a fűrészelendő árut, 7 tábla bútorlapból kijött volna minden elem. bepötyögte a méreteket a számítógépbe, az meg kihozta 5 és félből, negyedannyi hulladékkal. a tanulság: bízd a gépre.
de vajon miért pont 2750×2050 mm egy bútorlap?
bútorokról vagy jót, vagy semmit. román bútorokról pedig… pff. azért ott is nagyon nagy a szórás, api.
a barkácsolók örök jelmondatát idézném még: mérd ki mikrométerrel, jelöld be krétával, vágd el baltával!
Molla, a droid feltételezte, hogy pontosan sikerül elvágni azokat a lapokat, de egyszer még keservesen megbánja, hogy nem ismeri az embereket. És hova lesz az a bútorlapos cucc? Konyhába? Hálóba?
Egyébként ilyen korán rabszolga lettél (A börtönben ez az első kérdés, hogy mi akarsz lenni, köcsög vagy rabszolga), avagy önnön belsődből fakadt fel a lakberendezés igénye?
Btm: ezt én is gyakran mondogatom, sőt gyakorlom. Kedvenc mondásom, “Hát, 34 centi meg egy kicsi” – ebből adódik gyakran a térferdülés, mert a hibák mindig összeadódnak, sohasem kioltják egymást.
Nahát! Olyan keményen beszóltam a Propelleren Lévai Katalinnak, hogy azóta sem működik az oldal. Yesss!
Dr. Stein: Hehe, jó volt a beszólás, mehetne Bede blogjára:
Dr. Stein: Kedves Lévai Katalin, Ön olyan szociális mutyiból élő politikus, aki soha egy kenyeret meg nem kent a hajléktalanoknak, hanem helyette zsíros tanulmányokat és kúróskönyveket írt, a koronát pedig feltette életművére az Operabál fővédnökségével?
Lévai Katalin: Igen.
Dr. Stein: Köszönöm az interjút!
MG, az ember szomorúan bámulja ezt a színjátékot, ami Gyurcsány utódlását fémjelzi. Aztán felbukkan Bajnai, aki egy picikét kevésbé lejáratottabb és ellenszenvesebb, mint az MSZMP őskáderek és még csomagja is van.
Azonban megalakul a kormány és jé! a szakértői kabinet helyett (már aki nem bukott ki menetközben) találsz egy csomó vén komcsit, offshore-szakértőt, tocsikos pártpénztárost és persze Baja Ferencet.
Látunk kiutat a bevételnövelő intézkedések következtében? Dehogy. Helyette kezdődik megint a rikácsolás, hogy jaj a fasiszták. Ha azt hiszik, hogy nem látszik a Manipuláció Street XIII. évad hatodik ismétlésén a középszerűség, akkor tévednek, ezt már nem kajáljuk be.
Nem védem a fasisztákat, de nagyon úgy néz ki, hogy rasszizmus miatt 1-2 kivételtől eltekintve a haja szála sem görbült meg senkinek. Ahol ez volt az indíték, azt el kell ítélni, de elég volt már a terelésből. Sokkal többen haltak meg például hajléktalanként, miközben az ellopott és elherdált pénzek miatt tele vannak a börtönök MSZP-sekkel. Mennyi levest lehetne főzni 30 milliárd digitális táblapénzből. Tudom, én vagyok a demagóg…
Lévai meg maradjon csendben és élvezze ki utolsó napjait Brüsszelben. Az a helyzet, nemzetközi karriert tekintve nála még Morvai Krisztina is többre vitte, csak kicseszett vele Izrael.
Egyébként nekem is rosszul esett volna, jó hely lehet az ENSZ.
hehe, házasságban köcsög egyelőre még nem lehetek, de már alakul a törvényi szabályozás. a projekt régi, csak most money-fesztálódik, és az előszobába lesz.
a kompjúteres tervezéshez egyébként adalék, hogy korábban egy bonyolultabb konyhaszekrény-elem megtervezéséhez kértem szoftveres segítséget. első blikkre jónak tűnt, de aztán kiderült, hogy olyan helyekre is tervezett csavart, kötőelemet, ahova még egy éhező indiai gyerek keze se férne be, szerszám nélkül se. az első gondolatom az volt, hogy odarángatom az informatikusgyereket, és addig ütöm, amíg be nem vallja, hogy ő egy szánalmas kis senki, aki porszívóval onanizál.
másrészt a bútortervező szoftverekben van egy állandó bug: a panelekben a sarkokat mindig derékszögnek veszik. pedig semmi sem áll távolabb a valóságtól.
egyébként szeretek ilyeneket bütykölni; a siker mérőszáma mindig a húbazmeg. a kérdés, hogy hányszor hangzik el az összeszerelés során, valamint a munka melyik fázisában hangzik el először. húbazmeget csak indokolt esetben szabad használni, jó esetben azt jelenti, hogy valami nagyobb lett a kelleténél, és nem pedig kisebb. a nappali közepén végzett körfűrészelés pedig az egész folyamat csimborasszója, amíg műhelyben dolgoztunk, ezt nem ismertük.
@molla: ez a bazmegelés nálam is befigyel. csak nálam ez perces érték. tehát BMpP (bazmeg per perc) a mutató.
látom te is elsüllyedtél a tennivalók sűrű tengerében!
navigare necesse est, vivere non est necesse
Szia Balettka, drágám!
Nálam a korábbi lakásom felújításánál derült ki az utolsó pillanatban, hogy a korábban kiszerelt lakótelepi padlótól-mennyezetig érő beépített szekrény (ami addig a tárolóban pihent) nem fér vissza a helyére, mert közben bejárólapoztattam a konyhát. “B” segített, mert ő pontosabban tudott egyenest vágni a fűrészével.
Az egyik legfájdalmasabb dolog lendületből kiegyenesedve belevágni a fejed a kinyitva maradt felső szekrény sarkába. Olyankor ordítani kell, inkább, mint lerántani és szétrugdosni. Először éles fájdalom, majd becsatlakozik a többi idegszál és zsibbadni kezd a fejed (persze továbbra is k-ra fáj).
Azért tervezni kell, mert az ember hajlamos elfeledkezni a bútorlapok vastagságáról például, ami vízszintes tagonként 18 mm. Aztán csak csodálkozunk, hogy miért nem fér be fél centi híján a faltól-falig tervezett szekrénysor a panellakásba. Kellemetlen.